Októberben és novemberben egymás után jöttek a kritikus biztonsági javítások a PHP-hoz és a két legelterjedtebb webszerverhez, az Apache-hoz és az nginx-hez. Ezeken fut a weboldalak nagy része, a WordPress oldalaktól a webáruházakig. A javított hibák egy része nem új: az októberi PHP-hibák a 2012-es PHP 5.4 óta ott voltak a kódban, az nginx egyik hibája 2015 óta. Hogy most ennyi kerül elő egyszerre, abban az AI alapú hibakereső eszközöknek is szerepük van.
A weboldal tulajdonosa ezekből a hibákból általában csak a híreket látja, a javításuk a webtárhely szolgáltató dolga. A cikk első fele arról szól, hogyan működnek az ilyen hibák, és hogyan használják ki őket a támadók. A második felében leírjuk, mit csinálunk az ININET-nél, amikor egy ilyen hiba nyilvánosságra kerül.
Miért kerül elő most ennyi régi hiba?
Egy nagy, nyílt forráskódú projekt kódját sokan olvassák, de senki nem olvassa végig. A ritkán használt részek, a régi kompatibilitási ágak évekig érintetlenül maradnak. Az automatikus tesztelés (fuzzing) véletlenszerű bemenetekkel bombázza a programot, és sok hibát megtalál, csak azokat nem, amelyekhez egy pontos lépéssor kell.
Az AI alapú elemző eszközök másképp dolgoznak. Végigkövetik, honnan jön egy adat, hova jut el, és hol lehet vele a memóriában rossz helyre írni. Egy gyanús helyhez rögtön bizonyító kódot is próbálnak írni, így kiderül, valódi-e a hiba. Ami korábban egy kutatónak heteket jelentett, az most néhány óra gépidő.
Ez jó hír, mert a hibák végre kijavíthatók. Rossz hír is, mert ugyanezek az eszközök a támadóknak is elérhetők.
Mi derült ki az elmúlt két hónapban?
A webtárhelyeket közvetlenül érintő nagyobb hibák 2026 októberében és novemberében:
| Mikor? | Melyik szoftver, mi a hiba? | Mióta volt a kódban? | Javított verziók |
|---|---|---|---|
| 2026. október 21. | PHP, két kritikus hiba („PHP2Shell”, CVE-2026-109618, CVE-2026-109619): bejelentkezés nélküli távoli kódfuttatás | A PHP 5.4 (2012) óta | 8.2.35, 8.3.36, 8.4.27, 8.5.12 |
| 2026. november 11. | Apache HTTP Server, kritikus hiba a HTTP/2 modulban (CVE-2026-119618) | A 2.4.55 (2023) óta | 2.4.71 |
| 2026. november 18. | nginx, tíz hiba, köztük két kritikus a HTTP/2 kezelésében (CVE-2026-123007, CVE-2026-123633) | A legrégebbi az 1.9.5 (2015) óta | 1.30.7, 1.31.9 |
| 2026. november 19. | PHP, újabb soron kívüli kiadás több kritikus hibával, köztük CVE-2026-115560 (ismét a feltöltési folyamatjelzőn keresztül) és a „phpAfterShell” (CVE-2026-126714) | Nincs nyilvános adat | 8.2.36, 8.3.37, 8.4.28, 8.5.13 |
A PHP2Shell hibákat öt nappal a javítás után az amerikai kiberbiztonsági hatóság (CISA) már az aktívan kihasznált sebezhetőségek közé sorolta. Az Apache-hibát egy héten belül két csapat is bejelentette egymástól függetlenül, az egyik az Anthropic AI alapú kódelemzője volt. Néhány nappal a javítás után a szingapúri kiberbiztonsági ügynökség már aktív támadásokról adott ki figyelmeztetést. Az nginx kritikus hibájához pedig a javítással szinte egy időben nyilvános támadókód jelent meg.
A PHP-nak egy hónapon belül kétszer kellett soron kívüli javítást kiadnia. Ez jól mutatja, milyen tempóban jönnek most a hibák.
Mit jelent a CVE és a súlyossági pontszám?
Minden nyilvánosan bejelentett biztonsági hiba kap egy CVE azonosítót (például CVE-2026-12345), hogy mindenki ugyanarra a hibára hivatkozzon. A súlyosságot a CVSS pontszám jelzi 0-tól 10-ig. A 9,0 vagy afölötti pontszám kritikus.
A legrosszabb fajta a hitelesítés nélküli távoli kódfuttatás (angolul remote code execution, RCE). Ilyenkor a támadónak nem kell jelszó, nem kell fiók. Egy gondosan összerakott kéréssel a saját parancsait futtathatja a szerveren.
Hogyan használják ki a támadók?
A javítás megjelenése a támadóknak is jelzés. A javított és a régi forráskód összevetéséből kiderül, hol volt a hiba, és ebből ma már gyorsan összeállítható egy működő támadás. A javítás kiadása és az első tömeges támadási kísérletek között sokszor csak napok telnek el.
A célpontokat nem kézzel válogatják. Automatizált szkennerek pár óra alatt végigjárják az internetet, és feljegyeznek minden szervert, amely elárulja magáról a sérülékeny verziót. Nem számít, hogy kicsi vagy nagy a weboldal, ismert-e vagy sem: ha sérülékeny, felkerül a listára. Tartalomkezelőknél (például WordPressnél) a bővítmények verzióját is begyűjtik, mert ezek kívülről is jól látszanak.
Egy sikeres betörés után jellemzően ezek történnek:
- backdoor (webshell) kerül a tárhelyre, amelyen keresztül a támadó később is visszajön, akkor is, ha a hibát közben kijavították;
- kiszivárog az adatbázis;
- spam- vagy adathalász oldalak jelennek meg a domain név alatt, sokszor csak a keresőrobotoknak mutatva, így a tulajdonos hetekig nem veszi észre;
- a szerverről kéretlen leveleket küldenek, ezért a domain név és az IP cím feketelistára kerül, és a rendes levelek sem érnek célba.
A legtöbb ilyen betörés nem látványos. Egy feltört oldal sokszor ugyanúgy néz ki, mint előtte. Csak a Google kezd figyelmeztetést mutatni mellette, vagy a levelek kezdenek spambe kerülni.
Ki felel a javításért?
Webtárhelyen a felelősség megoszlik. A webszervert, a PHP-t és az operációs rendszert a szolgáltató tartja karban, ezekhez a weboldal tulajdonosa nem is fér hozzá. Ami a tárhelyen fut, az viszont a tulajdonosé: a WordPress vagy más tartalomkezelő, a bővítmények, a sablonok, és az is, hogy melyik PHP verzión fut az oldal.
A hírekbe a nagy szerverhibák kerülnek be, a feltört weboldalak többsége mégis egy elavult bővítményen keresztül esik el. Egy évek óta nem frissített kapcsolatfelvételi űrlap ugyanúgy nyitott ajtó, mint egy javítatlan webszerver. Amit a saját oldalon rendszeresen érdemes megnézni:
- frissül-e a tartalomkezelő és minden bővítmény, a nem használt bővítményeket pedig törölni kell, nem csak kikapcsolni;
- támogatott PHP verzión fut-e az oldal, mert a lejárt verziókhoz már nem jön javítás;
- kik szerepelnek az admin fiókok között.
A mentéssel nem kell külön foglalkozni: az ININET-nél minden tárhelyről naponta készül mentés, így ha baj van, egy fertőzés előtti állapot visszaállítható.
Hogyan kezeljük az ININET-nél?
Az ININET-nél kétféle webtárhely működik. Az új tárhelyeket 2023 óta cPanel alapon adjuk, a korábbi INIMIX tárhelyet pedig ugyanúgy aktívan üzemeltetjük és karbantartjuk. A kettő védelme nem egyforma. Az INIMIX tárhely forgalma a saját terheléselosztó szervereinken (load balancer) halad át, a cPanel tárhely szerverei viszont közvetlenül válaszolnak. Ezért máshol tudunk szűrni, de a menetrend mindkettőnél ugyanaz.
Ami mindkét tárhelyen közös
Minden tárhelyszerverünk CloudLinux operációs rendszeren fut. Ebben minden tárhelyfiók a saját zárt környezetében (CageFS) és a saját erőforráskorlátaival dolgozik. Ha egy támadónak sikerül is kódot futtatnia egy PHP-hibán keresztül, csak annak az egy fióknak a jogaival teheti. A többi ügyfél oldalához és magához a szerverhez nem fér hozzá.
A PHP-t a CloudLinux saját csomagjaiból adjuk (alt-php), a régi 5.x-es verzióktól a 8.5-ig. A CloudLinux a biztonsági javításokat ahol lehet, azokba a régi verziókba is visszaülteti, amelyeket a PHP fejlesztői már nem támogatnak. Ahol nem, ott beállítással kapcsoljuk ki a hibás funkciót, és ez a kerülőút a régi verziókon marad.
Egy furcsaság, ami októberben több ügyfelünket is megzavarta: a javított CloudLinux-os PHP ugyanazt a verziószámot mutatja, mint a javítatlan. A javítás a csomag kiadási számában van (például 8.4.26-5), így a phpinfo() szerint lehet az oldal 8.4.26-on, és mégis javított.
A Linux kernel biztonsági javításait a KernelCare menet közben tölti be, újraindítás és leállás nélkül. A szerverek beállításait egy központi konfigurációkezelő rendszerben tartjuk. Egy sürgős kerülőút így egyetlen, átnézett változtatásként ugyanúgy kerül ki minden szerverre, és ugyanúgy vonható vissza. Egy külön felügyeleti rendszer pedig folyamatosan figyeli, melyik szerverre vár még telepítésre biztonsági frissítés, így egy elmaradt javítás sem marad észrevétlen.
A menetrend, amikor kiderül egy hiba
- Figyeljük az előzetes bejelentéseket és a szállítóink állapotoldalait. A PHP fejlesztői a kritikus kiadásokat néhány órával előre jelzik, a részletek nélkül.
- Felmérjük, melyik szerveren fut az érintett szoftver, milyen verzióban, és elérhető-e kívülről a hibás funkció.
- Amíg nincs javítás, elzárjuk a támadás útját: szűrővel és a hibás funkció kikapcsolásával.
- Amikor megjön a javítás, telepítjük, újraindítjuk a PHP folyamatokat, hogy az új kódot töltsék be, és szerverenként ellenőrizzük a verziókat.
- Átnézzük a szervereket, nem törtek-e be valahol, mielőtt a javítás felkerült.
- Visszavonjuk az átmeneti korlátozásokat, és a maradványaikat is eltakarítjuk.
INIMIX tárhely: szűrés a terheléselosztón
Az INIMIX tárhely minden webes kérése a terheléselosztó szerverpáron halad át, a tárhelyszerver máshonnan nem is fogad webes forgalmat. A terheléselosztón saját kérésszűrő fut. Kiszűri az ismert támadási mintákat, kitiltja a szkennelő IP címeket, és figyeli a túl sűrű kéréseket.
Ha új hiba jelenik meg, gyakran órákon belül célzott szűrőt írunk a támadó kérésre, még mielőtt a szoftverhez javítás jelenne meg. Ezt hívják virtuális foltozásnak: a támadás el sem jut a PHP-ig. Ez nem helyettesíti a frissítést, csak időt nyer hozzá.
cPanel tárhely: Imunify360
A cPanel tárhely szerverei nem a terheléselosztón keresztül kapják a forgalmat. Itt az Imunify360 webes tűzfala szűr, amelynek szabályait a gyártó tartja karban és küldi ki, sokszor szintén a javítás előtt. Az Imunify360 kártevőket is keres a tárhelyeken. A sürgős beállítási kerülőutakat itt is a központi konfigurációkezelőből adjuk ki, a cPanel saját PHP verzióira (ea-php) is.
Az elmúlt hetek mérlege
Az októberi és novemberi hibáknál ez a menetrend bevált. A PHP2Shell támadását az INIMIX terheléselosztóin már a hiba nyilvánosságra kerülése előtt szűrtük, a cPanel szervereken az Imunify360 szabálya is élt, és másnap délelőttre minden használatban lévő PHP verzió javított volt. Az nginx hibájánál percek alatt kikapcsoltuk a HTTP/2-t a terheléselosztókon, másnap pedig már javított webszerverrel futottak. Ügyfeleink ebből annyit vettek észre, hogy néhány napig nem működtek a feltöltési folyamatjelzők, és az INIMIX tárhelyen a nagy fájlok feltöltése is korlátozott volt.
Ilyenkor a javítás előtti órák számítanak a legtöbbet. A javított csomagok sokszor csak órákkal a bejelentés után érnek el a szerverekre, addig a szűrők és a kikapcsolt funkciók védenek. Amint a javítás letölthető, automatikusan, éjjel is felkerül, és ellenőrizzük, hogy egyetlen PHP folyamat se fusson tovább a régi kóddal.
A régi PHP verziókon futó oldalakat sem hagyjuk magukra. A CloudLinux a javításokat, ahol tudja, ezekbe is visszaülteti, ahol pedig nincs javítás, ott beállítással zárjuk el a támadás útját. Ez viszont csak tűzoltás. Egy támogatott PHP verzión futó oldal jóval kevésbé kiszolgáltatott, ezért érdemes időnként megnézni, melyik verziót használja az oldal, és ha lehet, újabbra váltani.